Az Adelaide Egyetem és az Essexi Egyetem közösen végzett új tanulmány szerint a lakást bérlés gyorsabb biológiai öregedést eredményez.
Kimutatták, hogy a bérlés negatív egészségügyi hatásai nagyobbak, mint a munkanélküliség vagy a korábbi dohányzás, vagy az elhízás.
„Eredményeink azt mutatják, hogy a lakáskörülmények jelentős hatással vannak a biológiai öregedésre, még nagyobb mértékben, mint más fontos társadalmi tényezők, mint például a munkanélküliség, ezért az egészségre gyakorolt hatásoknak fontos szempontnak kell lenniük a lakhatási politikák kialakításában” – mondta Dr. Amy, a kutatás vezetője. Clair, az Adelaide-i Egyetem Ausztrál Lakáskutatási Központjától.
A biológiai öregedés a test szöveteinek és sejtjeinek halmozott károsodását jelenti, függetlenül az időrendi (kronológiai) életkortól.
CSODASZÉP LAKÁS ELADÓ AZ 5. KERÜLETBEN
A lakhatás egyes aspektusai a gyorsabb biológiai öregedést fokozhatják -függetlenül attól, hogy egy személy bérli-e vagy birtokolja-e a lakását, ideértendő az ismétlődő fizetési hátralékokat és a környezetszennyezést.
A kutatók valószínűnek találták, hogy a bérelt lakások a bérlőkben bizonytalanságot szülnek, nehéz a megfizethetőségük, ez okozza a kapcsolatot az albérletben lakás és a biológiai öregedés között.
„Reméljük, hogy e munkára építhetünk különböző országokból származó adatok felhasználásával, és feltárjuk, hogy változik-e a lakáshasználat és a biológiai öregedés közötti összefüggés az idő múlásával” – mondta Dr. Clair.
A kutatók azt is megállapították, hogy a bérbeadás epigenetikai hatásai potenciálisan visszafordíthatóak, így a bérlők egészségügyi beavatkozásai még inkább szükségesek.
„A lakásbérléssel kapcsolatos stressz és bizonytalanság csökkentésére irányuló politikák, például az „alap nélküli” kilakoltatások megszüntetése, a bérleti díjak emelésének korlátozása és a feltételek javítása némileg csökkenthetik a magánbérlet negatív hatásait” – mondta az Adelaide-i Egyetem professzora. Emma Baker, a Housing Research munkatársa, aki szintén közreműködött a tanulmányban.
Ez a tanulmány 1420 nagy-britanniai felnőtt körében végzett felmérések adatait használta fel, és figyelembe vette a lakhatás olyan elemeit, mint a birtoklás, vagyis az, hogy egy személy bérli-e vagy birtokolja-e az otthonát; épület típusa; a bérlők rendelkezésére álló állami pénzügyi támogatás; a központi fűtés megléte, mint a megfelelő fűtés helyettesítője; és hogy a ház városi vagy vidéki területen volt-e.
Mivel ez egy csak fehér és európai lakosságon végzett megfigyeléses vizsgálat volt, a kutatók elismerik, hogy eredményeiknek korlátai vannak, de azt sugallják, hogy valószínűleg máshol is relevánsak lesznek a lakhatás és az egészségügy kapcsolatának szempontjából, különösen a hasonló lakhatási politikát folytató országokban, például Ausztráliában. .
„Sok hasonlóság van az Egyesült Királyság és Ausztrália lakáspolitikai megközelítései között – mindkét országban a magánbérlőknek nagyon korlátozott a birtoklási biztonsága, és magas költségekkel kell szembenézniük. Ezért valószínű, hogy Ausztráliában a magánbérlők is felgyorsult biológiai öregedést tapasztalhatnak” – mondta Dr. Clair.
A tanulmány a Journal of Epidemiology & Community Health című folyóiratban jelent meg.
Bár a kutatás csak egy országra terjedt ki, azzal nehéz vitatkoznunk, hogy ha nem kell albérletben élni, havonta bérleti díjat fizetni, az pozitívan hat ki a közérzetünkre.
Kerti Eri ingatlanszakértő, coach
Forrás: https://www.adelaide.edu.au